Ártatlanul hurcoltak volna meg egy alapítványt és annak vezetőjét? Avagy egy nemzetbiztonsági fedőcéget buktattak le óvatlanul? Esetleg rafinált bűnözők veszte az Egymásért Egy-Másért Alapítvány sztorija? A nemzetbiztonság egykori és jelenlegi munkatársai is feltűntek az Egy-Másért Alapítvány munkatársai között. Nincs valódi válasz arra, mit kerestek ott.

Válasz egyelőre nincs. A tények: alig egy hete annak, hogy letartóztatták az Egymásért Egy-Másért Alapítvány elnökét, Földesi-Szabó Lászlót és hat további gyanúsítottat. A vámnyomozók milliárdos vám- és áfacsalást rónak a terhükre. A fordulat több, mint meglepő: a tevékenysége során rendszerint nagy sajtóvisszhangot kapó Földesi-Szabó és alapítványa alig néhány nappal azelőtt még a Törökországba hurcolt Mehmet Karcsi sikeres hazahozatalának babérjait aratta le.

Milliárdos csempészet a tét

De mi is történt? A hét elején jelentette be – hónapok óta tartó vizsgálódás után – a Vám- és Pénzügyőrség, hogy előzetes letartóztatásba helyezték az alapítványi vezető Földesi-Szabó Lászlót, továbbá a civil szervezetet kiemelten támogató Herba Zrt. több munkatársát és vámügyintézőket is – a gyanúsítás szerint az ügy résztvevői 8500 tonna élelmiszert hoztak be az országba úgy, hogy az áru utáni vámot és áfát nem fizették meg. Tehették ezt azért – így a nyomozók –, mert a távol-keletről származó élelmiszert az Egymásért Egy-Másért Alapítványhoz érkező – valóban vám- és áfamentes –, ingyenes adományként tüntették fel, holott valójában a Herba-csoporton keresztül üzletláncoknak értékesítették azt. Az érintettek védői szerint azonban nem történt bűncselekmény, mivel az áruból befolyt összegből az alapítvány céljait valósították meg – többek között ezért is tekinthető a Herba a civil szervezet kiemelt támogatójának. Egyfelől igaz: az alapítvány valóban széles körű támogatói munkát végzett – lásd keretes írásunkat –, ám ha a vámosok verziója a helytálló, úgy 1,22 milliárdra rúg az államnak járó, meg nem fizetett teher.

Titkos szolgálat

Idáig azonban még semmi különös nem lenne az egyébként valóban zavaros történetben. Sokkal több érdekességet ígér azonban a szereplők kapcsolati hálójára vetett pillantás. Az alapítvány első embere, Földesi-Szabó László korábban a szervezett bűnözés elleni osztály alezredeseként vonult nyugdíjba – úgy tudjuk, maga is titkosszolgálati múltat tudhat a háta mögött. A férfi széles rendőri-rendészeti ismeretségi körrel rendelkezik: így többek között Béndek Józseffel, a Határőrség országos parancsnokával, Bene László országos rendőrfőkapitánnyal, Ignácz István dandártábornokkal, Pest megyei rendőrkapitánnyal vagy éppenséggel Petrétei József rendészeti és igazságügyi miniszterrel látható közös fotókon az alapítvány honlapján.

Ami pedig a titkosszolgálat és az alapítvány kapcsolatát illeti: az már biztos, hogy mind a nemzetbiztonságnak, mind az azt felügyelő miniszternek lesz mit magyarázkodnia. Kiderült: az alapítvány kuratóriumának több tagja kapcsolatban állt vagy áll a mai napig a Nemzetbiztonsági Hivatallal (NBH). Így Simon Ibolya kurátor, a civil szervezet jogásza korábban az NBH alkalmazottja volt, és mind a mai napig bedolgozik volt cégének. Ám nem ő az egyetlen: Gyarmati György, egy másik kurátor az NBH mai napig aktív osztályvezetője. A nemzetbiztonság nem vizsgálja, volt és jelenlegi munkatársai milyen társadalmi munkát látnak el, az osztályvezető ráadásul kért és kapott is engedélyt a civil szervezet tevékenységében való részvételre – nyilatkozta a titkosszolgálat illetékese. De érintett Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő kancelláriaminiszter családja is: testvére, Szilvásy Péter grafológusként áll az alapítvány alkalmazásában. És ha ez még mind nem elég: az alapítvány rendezvényeinek látogatói között szerepel Galambos Lajos, az NBH főigazgatója is.

A titkosszolgák jelenlétét egyelőre nem magyarázta meg az NBH, mindössze annyit közölt, munkatársaik végezhetnek karitatív munkát. Egy elképzelés szerint a buzgó vámnyomozók az NBH alapítványnak álcázott fedőszervezetét buktatták le – ezt a verziót azonban nyilván a jövőben sem erősíti meg senki. Mindenesetre a parlament nemzetbiztonsági bizottsága várhatóan napirendre tűzi az ügyet. Simicskó István, a testület elnöke azt közölte: tisztázásra szorulnak a kormányszervek alkalmazottai és az alapítvány közötti személyi átfedések.

Kínai kapcsolat?

A vámosok gyanúja szerint a Herba Zrt. és az Egymásért Egy-Másért Alapítvány Távol-Keletről származó élelmiszereket hozott jogellenesen forgalomba, mégpedig úgy, hogy az árut az alapítványnak érkező ingyenes adományként tüntették fel. Ezt követően a cégcsoporton keresztül a hazai kiskereskedelmi láncok felé értékesítették azt. A Vám- és Pénzügyőrség nem volt hajlandó elárulni, kik voltak az adományozók. Ehhez képest érdekes szálra bukkantunk a cégiratok áttekintése során, mely azt vetheti fel, hogy kínai céggel állt kapcsolatban a társadalmi szervezet.

A cégbírósági iratokból kiderül: az indulás után alig fél évvel máris meglehetősen sajátosan alakult az alapítvány kuratóriumának személyi összetétele. 2005. márciusában a szervezetet irányító testület tagja lesz egy kínai magánszemély is az addigi kuratóriumi tagok mellett. A távol-keleti férfi nem sokáig tagja a csapatnak, ugyanazon év júniusának végén távozik az alapítványtól – a cégiratok tanúsága szerint egyéb elfoglaltságra hivatkozva szakad meg a kapcsolat. A kínai magánszemélyről lapunk megtudta, hogy egy Magyarországon bejegyzett kft. ügyvezetője és résztulajdonosa, mely cégkivonata szerint – többek között – vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelemmel foglalkozik. Cége további tulajdonosai között egy további kínai magánszemély mellett a „Fujian tartománybeli Jinjiang városi Import-Export Kft.” szerepel.

A Vám- és Pénzügyőrség lapunk megkeresésére elzárkózott a választól – így többek között nem tudtuk meg, pontosan mikor zajlottak a cég és az alapítvány terhére rótt forgalomba hozatalok; nem voltak hajlandóak elárulni azt sem, hogy szerintük köze volt-e az ex-kurátor cégének az alapítványhoz.

(europress)